Néhány gondolat Paszab történetéről
Paszab község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye északi peremén, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt Rétköz területén fekszik. Községünk a megyeszékhelytől kb. 25 km-re fekszik. A község Tokaj felől is és Nyíregyháza felől is műúton könnyen megközelíthető. Lakossága 1333 fő. Az utazó bármely irányból közelít Paszab felé, a Lónyay-csatorna útba esik.
Ez a csatorna - régi nevén vármegyei árok – határolja a Tisza menti területet, melyet Rétköznek hívnak. Az elmúlt világ lápos, ingoványos területe nem kedvezett a búza, kukorica termesztéshez, így a vízállásokból kiemelkedő halmok között a pákászkodás (halászat, madarászat) adott megélhetési lehetőséget. Aztán jött a kendertermesztés, akkoriban minden család maga állította elő a ruházatát, a háztartásban használt fehérneműt. Ebből a munkásságból alakult ki falunk nevezetessége, a szőttes.
Előtte azonban szóljunk néhány szót településünkről.
A PASZAB név már 1261-től olvasható régi okiratokban – fel volt már jegyezve a VÁRADI REGESZTRUM-ban is, mint egyházas hely. Az idők folyamán sok-sok birtokosa volt, ezek sorában jelentősek voltak a KÁTA nemzetség tagjai, majd a BÁNFFY, a SZOKOLYI családok. Volt itt birtoka még a RÁKÓCZI famíliának is. Utánuk a BESSENYEIEK következtek, ők még a XX. század elején is komoly birtokkal rendelkeztek - melyet örökségül a református egyházra hagytak. Ennek az egyháznak lett kántortanítója TURI SÁNDOR. Nagykállóból került Paszabra, mint kistanító. A sárospataki hagyományokat ápolva a falu mindenese lett. Tanított, gyógyított, végezte az egyházi szolgálatot. Munkássága túljutott a település határán, szoros barátság, munkakapcsolat jött létre KISS LAJOS, akkori megyei múzeumigazgatóval.
A tudós néprajzos biztatása nyomán lányaival nekilátott a kenderfeldolgozás alaposabb feltárásához. 1938-ban a paszabi lányok, fiatalasszonyok részére kézimunka tanfolyamot szervezett, melynek MARGIT lánya lett a vezetője. A tanfolyamból elsőként egy manufakturális üzem jött létre, ami megalapozta a paszabi szőttes létrejöttét. Ez később szövetkezetté alakult és a mai napig őrzi a régi hagyományokból kialakult mintakincseket. Itt a régi iskolában láthatjuk a felszerelt szövőszékeket, melyeken napjainkban is dolgoznak a szövőnők. De nemcsak a szőttesekben gyönyörködhetünk, a tárlaton végigkövethetjük Paszab történetét.
Turi tanár úr gyűjteménye a kőkori leletektől a múlt század tárgyain keresztül átfogó képet ad elődeink életéről. Mint a hagyományos településformákra jellemző, itt is az iskola a templom mellé épült. A hajdanán katolikus templom a reformáció során az új vallás követői birtokába került. A műemlékké nyilvánított templom a XIX. század közepén nyeri el végső formáját. Országos hírű orgonáját 1908-ban építik. Volt már szó a BESSENYEI családról! Ezért nem mulaszthatjuk el megnézni családi sírboltjukat. A kripta a régi iskola és a templom között található. Bár a család fészek Tiszabercelen volt, mégis ide temették el a felvilágosodás megteremtőjének, Bessenyei Györgynek édesanyját és több leszármazottját. Paszabon töltötte élete utolsó szakaszát BESSENYEI SÁNDOR, aki szintén testőr és irodalmár volt. Emléktáblája a családi síron látható. Későbbi utódjuk (irodalmi munkásságban) VÁRADI ANTAL volt. Ő 1819-ben született és ugyan ügyvédi pályára került, de az 1848-as ifjúság egyik – bár nem közismert – alakja volt. Petőfi Sándorral szoros barátságban állt, a híres költő nála lakott. Kapcsolatukra jellemző, hogy esküvőjén Petőfi és Jókai Mór volt a tanú.
A falusi ismertető után még meg kell említeni a Tisza partján álló szivattyútelepet is. A belvízelvezető rendszer impozáns épülete (mi TILTÓ-nak hívjuk) 1896-ban épült. Gőzgépekkel hajtott szivattyúk emelték át a BELFŐ-csatornába összegyűlt belvizeket. Manapság ipari műemlékként látogatható. Az előtte elterülő partszakasz része a TISZATELEK-TISZABERCEL természetvédelmi területnek. A védettség az árteri növényzet és a benne élő állatfajokra egyaránt vonatkozik. (Nyírfák, fűzfák több fajtája, óriás fülemüle, néhány ritka rovar) Sajnos a helyi strandolás nem javasolt, a Tisza sodrása ezt a partoldalt mossa.
Településünk az elmúlt évek során folyamatosan szépült. Paszab 2003-ban portalanná vált, új aszfaltburkolatot kapott az utolsó földút is, valamint infrastruktúrális szempontból is fejlődés ment végbe a településen. Parkok létesítésével szépült a község arculata, faragott virágtartók kerültek kihelyezésre, virág és díszfaültetésre került sor. A község valamennyi intézménye a mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatást tud nyújtani, hiszen pályázati támogatásból felújításra került a Tornaszoba épülete, a község központjában lévő Tájház épülete, amely előtt impozáns park létesült.
2009-ben kívülről és belülről megújult az óvoda valamint a ravatalozó, továbbá 2011-ben az orvosi rendelő épülete.